Tudomány
- 2010.06.29. Az Omega 3 hatásos a depressziós tünetek csökkentésében, amikor nem áll fenn komorbid szorongás - cikk részlete a Medscape-ről
- 2010.06.18. Am. J. Psychiatry, 2010. május: A gén-környezet interakciók depresszióban. A genetikai determinizmus vége? Itt
A cikk a gén-környezet interakciókat tekinti át és elemzi, a depresszióval összefüggésbe hozható szerotonin-transzporter génnel kapcsolatban. A figyelemre méltó közlemény végén javaslatot tesz arra, hogyan kell tájékoztatni a közvéleményt ezekkel a kérdésekkel kapcsolatban:
„A tudósok gyakran átsiklanak a gén-környezet interakcióval kapcsolatos tudományos tényeken és téves információkat közvetítenek a genetikus (mások pedig a környezeti) determinizmus jegyében. Mindkét torzításra volt példa a 20. században. A 20. század végén a közvélemény a genetikus meghatározottság elvét fogadta el leginkább, amelyet az öröklődéssel kapcsolatos adatok sugalltak. Kis szerepet tulajdonítottak a környezeti tényezőknek. Az emberek azt gondolhatták, „a génjeikben van a jövőjük megírva”.
A determinista megközelítések, legyenek azok bármilyen irányúak, veszélyesek. A determinizmus segíti az emberi jogokat korlátozó policy-k kialakulását, és sok forrást pazarolnak el a betegségekre irányuló mentális egészség-programokra. A 21. század nagy előrehaladása a gén-környezet interakciók (és a környezeti hatásokkal összefüggő gén-expressziók) megértése terén olyan média-megjelenítést kíván meg, amely megérteti az emberekkel, milyen módon hat a viselkedésük, életvitelük, azaz hogyan hatnak saját döntéseik az egészségükre. Ez a megértés lehet a legjobb védelem a genetikai információkkal történő visszaélésekkel szemben. Az életviteli stressz és a szerotonin-transzporter gén közti interakciók megértése vezető helyet foglalhat el ebben a megértési folyamatban, hiszen a stressz és a depresszió szinte minden embert érint.
- 2010.06.18. Am. J. Psychiatry, 2010. májusi számában közölt szerkesztőségi közleménye a depresszióval együtt járó személyiségzavar diagnózisára hívja fel a figyelmet. Morey tanulmánya szerint a személyiségzavarral élők kétharmadánál jelentkeznek depressziós epizódok. A szerzők szerint még depressziós állapotban is jól elkülöníthetőek a depresszió és a személyiségzavar tünetei a klinikai vizsgálat, felmérés során. A személyiségzavarral szövődött depresszió makacsabb, rosszabb gyógyhajlamot mutat. A szerkesztő felhívja a figyelmet, hogy fontos a klinikumban a tünetek mellett az esetleges személyiségzavar felmérése is.
A referáló szerint ez a kérdés azért is kerül fókuszba, mert az SSRI-k hatékonyságával kapcsolatos kérdőjelek felhívják a figyelmet arra, hogy a „depresszió” nem kellően differenciált (és elhatárolt) kórállapot, mindez pedig szerepet játszhat a terápiás problémákban.Itt.
- 2010-04-02 Tudományos desszert IX.
Tudományos desszert a Nature-ből, Kéri Szabolcs kommentárjával:
"Szerintem ebben a study-ban semmi novum nincs, ami a szelesebb
olvasokort erdekelne. Azt mar regota tudjuk, hogy a kromoszomaelteresek
gyakran pszichozis es ment. ret. formajaban mutatkoznak meg, amit
kulonbozo mikrotrukturalis agyi elvaltozasok kisernek. Most ezt egy
allatmodellben is igazoltak."
Kapcsolódó cikk
- 2010-03-23 Tudományos desszert VIII.
A cikk a pszichózis kialakulásának pszichológiai mechanizmusait firtatja. Magyarázatot ad kissé arra is, hogy miért javasolnak a NICE irányelvek minden pszichotikus zavarral élő ember számára pszichoterápiát a terápia kezdetétől
Rövid magyar összefoglaló:
Fontos megértenünk azokat a pszichológiai mechanizmusokat, amelyek meghatározóak lehetnek abban, hogy néhány pszichotikus tapasztalatból pszichotikus betegség alakul ki. A 3 éves követéses vizsgálatban a hallucinátoros élményekkel rendelkezők között gyakrabban alakult ki azoknál pszichózis, akiknél téveszmés gondolkodás, vagy depresszív reakció jelentkezett a hallucinációk nyomán. Ebben a csoportban többször észleltek "tünetekkel történő" coping stratégiákat. A szerzők szerint a "pszichózis-kontinuumban" történő mozgást részben a pszichotikus élményekre adott érzelmi, kognitív és viselkedési válasz határozza meg.
- 2010-03-20 Tudományos desszert VII.
Jim van Os a ma élő egyik legnagyobb formátumú kutató, aki többek közt a gén-környezet kölcsönhatás több szempontú kutatásával újraértelmezte a szkizofréniával (és a pszichiátriai betegségekkel) kapcsolatos szemléletünket. Most a 2009-ben a Lancet c. lapban megjelent S. Kapurral közösen írt cikkük összefoglalóját teszem közzé a Fórumon. Már az összefoglaló több megállapítása is "felülírja" kissé a "tananyagokat". Olvasásra ajánlom a cikk egészét.
Fordítás:
A szkizofrénia még ma is a legmisztikusabb és legköltségesebb betegségek közé tartozik. A cikkben a szkizofrénia biológiai, epidemiológiai kutatásaival és kezelésével kapcsolatos kulcsfontosságú eredmények egymással összefüggésben történő bemutatására törekszünk. A tünetek tipikusan a serdülőkorban és a fiatal felnőttkorban kezdődnek. A betegség incidenciája jelentősen változik az egyes területeken, és a különböző migráns csoportok körében. Hasonló egyéni variációt mutatnak a tünetek, a lefolyás, és a terápiás válaszkészség. A genetikai sérülékenység részben azonos a bipoláris zavarnál észlelhetőnél és újabb molekuláris genetikai kutatások a fejlődési zavarokkal, köztük az autizmussal való részben közös genetikai alapot is igazolnak. A szkizofrénia az agy strukturális változásaival és a dopamine neurotranszmisszió változásaival jár, mely utóbbi közvetlen összefüggést mutat a hallucinációkkal és téveseszmékkel. A dopamin-rendszert blokkoló farmakoterápia hatékony a hallucinációk és a téveseszmék kezelésére, de kevésbé hatásos a károsodást okozó kognitív és motivációs problémák esetén. Specifikus foglalkoztatási és pszichológiai intervenciók, antipszichotikus kezeléssel kombinálva, a közösségi pszichiátriai ellátás keretében javítják a kórkimenetelt, de sok beteg számára nem elérhetőek. 100 év után a kutatások elkezdték megérteni a tünetek hátterében álló biológiai mechanizmusokat és a tünetek megjelenését befolyásoló pszichoszociális faktorokat. Bár a kezelés ma még inkább kontrollt, mint gyógyulást nyújt, a hosszú távú intézményes elhelyezés nem szükséges és a betegség-prognózis jobb, mint amit hagyományosan feltételeztünk.
- 2010-03-10 Tudományos desszert VI.
A JAMA cikke szerint a gyógyszervizsgálatok legtöbbször vmi más eljárást hasonlítanak össze egy (új) gyógyszer hatásával. A különböző gyógyszereket összehasonlító vizsgálatok nagy részét nem az ipar finanszírozza. A placebohoz hasonlított gyógyszerek hatékonysága nem mutatja, mennyivel hatékonyabb a gyógyszer a régi (és gyakran olcsóbb) szerekhez képest. Újabb kutatások sok régi gyógyszert hatékonyabbnak találtak, pl. a vérnyomáscsökkentésre használt diuretikumok, vagy a diabetes kezelésére használt metformin sok esetben hatékonyabbak, mint számos új gyógyszer. A cikk kiemeli az ipari érdekeltséget. http://www.reuters.com/article/idUSTRE6284QC20100309
Obama kormánya forrásokat különített el összehasonlító vizsgálatokra, amelyek a biztonságosságot és a költségeket is összevetik. (Erről már korábban hírt adtunk a Fórumon).
- 2010-02-07 Tudományos desszert V.
A februári Archives of General Psychiatry-ben dr. Jorge és mtsai beszámolnak arról a vizsgálatról, melynek során stroke utáni állapotban, olyan betegeknél, akiknél nem jelentkezett depresszió, az escitalopram kis dózisa (5-10mg) javította a felépülést a placebo-kontrollált vizsgálatban. A gyógyszer neurotrofikus hatást fejthet ki, elősegítve az új szinapszisok kialakulását, ezáltal a neuroplaszticitást. A szerzők előzetes eredményeknek tartják mindezt. A vizsgálatot az USA Nemzeti Elme-egészségügyi Intézete (NIMH) finanszírozta.
- 2010-02-07 Tudományos desszert IV.
Az alább olvasható angol összefoglaló több kutatás eredményeit elemzi, amelyek a kiscsoportos, közösségi alapú lakhatásnak nem látják kontraindikációját a nagy intézményekben történő gondozáshoz képest. Valószínűsíthető, hogy ezek az ellátások olcsóbbak, és a kliensek elégesettsége is nagyobb. A közösségi alapú krízis-ellátások (amelyek 24 órás ellátást is biztosítanak), a kórházi ellátás alternatívái lehetnek néhány betegnél. (HJ megjegyzése: a kisebb intézmények persze mindenképp emberségesebbek, emberhez méltóbb közeget jelenthetnek, de ne feledjük, a "kiskunhalasi" standardokkal végzett gyakorlat ott sem kizárt. Az intézményi változások még nem hozzák magukkal automatikusan a szemléletváltást, az emberséget, a civil kontrollt, az önkormányzatiság szervezeti kultúráját, és így tovább. Ez a szemléleti-gyakorlati áttörés még nem történt meg Mo-on sem az egészségügyben, sem a szociális ellátóknál.) Összefoglaló
- 2010-02-18 Tudományos desszert III.
Az alábbi közlemény a házasságban élők jobb életkilátásaival kapcsolatos meggyőző adatokat árnyalja. Nem mindegy pl. hogy a házasság 25 év alatt, vagy felett történt férfiak esetében. Az biztos, hogy a megözvegyülés, ill. a válás nagy kockázati tényező az egészség szempontjából. Az világosan kiderül, hogy a fenti összefüggés igen sok tényezővel függ össze.... Közlemény olvasható itt.
- 2010-02-05 Tudományos desszert II.
Az Arch Gen Psychiatry. 2010;67:146-154. feltalálási helyen tanulmányt közöl 81 fiatal, prodromális (szó szerint subthreshold) pszichotikus tünetettel élő ember 12 hónapos omega3-al (halolaj)+E-vitaminnal történő kezeléséről, amelyet kókuszolaj-kapszula kezeléssel hasonlítottak össze. A kontroll csoportban több mint 27%-os lett a pszichózis gyakorisága 1 év után, az omega 3 csoportban ez 4.9%-os volt. Mindkét csoportban biztosítottak pszichoterápiás/pszichoszociális segítséget néhány ülésben és lehetőség volt antidepresszívum szedésére. Az eredmény előzetes adat, még nem megfelelően alátámasztott bizonyíték. Mindenesetre úgy látszik, a halolaj sok mindenre jó, lehet, hogy még a pszichózis megelőzésében is szerepet játszik.
- 2010-01-18 Tudományos desszert I.
A szkizofrénia és a bipoláris betegségek etiológiailag komplex zavarok, amelyek örökletes és nem örökölhető tényezők következményei. A következetesen igazolható genetikai alapok hiánya, valamint a gén-expresszió tartós változásai környezeti hatások következtében a biológiai alapok epigenetikus eredetét támasztják alá, szemben a DNA-szekvencia eredetű meghatározottsággal. (Az epigenetikus változásoknak a biológiában a fenotípust meghatározó, a genetikus meghatározottságot felülíró, a környezeti hatásokat több generáción keresztül is átörökítő mechanizmusokat hívják. Pl. az őssejtekből később egyes szövet-típusok alakulnak ki, anélkül, hogy a sejtek genetikai anyaga megváltozna. Egyes genetikai kódok gátlás alá kerülnek, míg mások aktiválódnak. ) Bár kevés még a kutatási adat az epigenetikus folyamatok megértésével kapcsolatban e területen, a molekuláris kutatások most efelé fordulnak, új terápiák és prevenciós lehetőségekre reményt nyújtva. Eredeti cikk.
- 2010-03-22 Kéri Szabolcs -, A DSM-5 munkaverziójáról, angol forrás: http://www.dsm5.org/Pages/Default.aspx, Pszichiátriai kutatás betegségek nélkül?
- 2010-01-31 Árnyalt elemzés a placebo-ról.
- 2010-01-31 A Neuropsychophramacologia Hungarica interneten elérhető 2009-es utolsó számában írt szerkesztői levelében Faludy Gábor is foglalkozik az antidepresszivum-placebo kérdéssel, elsősorban a diagnózisok validitási problémáit feltételezve. Kritizálja a gyógyszeripari marketing betörését az oktatásba:
http://www.mppt.hu/drupal/files/szerk.level_web.pdf
- 2010-01-31 Buda Béla kommentárja a LAM-ban az antidepresszívumokról szóló JAMA cikk kapcsán:
http://elitmed.hu/ilam/hirvilag/antidepresszansok_hatekonysaga_szubjektiv_szempont_5314/
- 2010-01-10 Kéri Szabolcs ajánlja figyelmünkbe a hazai szakirodalomban (finoman szólva) kevéssé olvasható anyagokat. Cikket olvashatunk az atípusos antipszichotikumok "túlhasználatáról" .(A New York Times cikket közöl arról, hogy a szegényebb ADHD-s gyerekeknek az USA-ban rendszeresen ANTIPSZICHOTIKUMOT adnak, a gazdagoknak nem.)
* Obama 1.1 billió dollárt különített el a cégektől független klinikai vizsgálatok finanszírozására, az FDA elnökét kirúgta. Az ipari érdekeltségektől "le akarják tisztítani" az orvosi ajánlásokat (nem csak a pszichiátriában: legutóbb pl. a mammográfiáról derült ki, hogy az előny/hátrány elemzés (50 év alatti nőknél) nem hoz jó eredményt.) A klinikai vizsgálatokat egyre inkább a valós betegekkel, valós körülmények közt végzett vizsgálatokkal kívánják felváltani.
* G. szenátor vizsgálatai: Lista kutató pszichiáterek és más orvosok céges bevételeiről, amelyek millió dolláros értékűek és megkérdőjelezik a terápiákat megalapozó kutatások objektivitását. A szenátor kérdéseket tett fel a szakembereket alkalmazó intézményeknek, akik különböző válaszlépéseket ígértek.
* Végül az Academic Psychiatry-ban: a pszichiátriai tanszékvezetők 7 jellegzetes tulajdonságáról olvashatunk :Inadekvát személyiség, gyakorlati alkalmatlanság, elméleti korlátok, jellemhiba...a többit nem is merem lefordítani, olvassák el!
- A VIII. Közösségi Pszichiátriai és Addiktológiai Konferencia előadásai és workshopjai
- dr. Harangozó Judit előadása
- dr. Szathmári Éva és dr. Móré Csaba előadása (2007-es Office szükséges hozzá)
- dr. Pátkai István előadása (2007-es Office szükséges hozzá)
- A Magyar Addiktológiai Társaság 2009. November 19-21 között megtartott konferenciájának előadáskivonatai.
- Remek cikk, amely elemzi a Placebo hatást. Olvasható itt.
- 2009 októberi kötelező pszichiátriai továbbképzés előadásai letölthetők innen.
- Töröcskei Stigmakonferencia előadásai és beszámoló.
- Harangozó Judit és Sebes Júlia előadása a pszichiátriai problémákkal élőket sújtó stigmáról. Töröcske, 2009. október 16.
- Forián Szabó István előadása: Bahtyin a pszichológiáról.
- Seress Atilla tézisei: Bevezető a tézisekhez, Tézis I. - Tézis II. - Tézis III. - Tézis IV. - Tézis V.
- Buda Béla: A nárcizmus szorításában.
- Pécsi Szuicidológiai Konferencia előadásai
- Harangozó Judit előadása a közösségi ellátók számára szervezett balatonboglári FSZH konferencián (09.09.16-17.) a közösségi pszichiátriáról, és az előadás kivonata
Előadás
Kivonat
- A nagykállói "Szárnyalunk, vagy kullogunk? " című konferencia egyes előadásai és beszámoló a konferenciáról:
- Harangozó Judit cikke a Magyar Tudománban: A pszichiátria missziója a XXI. században
- Kéri Szabolcs cikke a Magyar Tudományban: A pszichiátriai betegség fogalma és értelmezése az újabb idegtudományi kutatások tükrében.
- Az MTA beszámolója a Kéri Szabolcs vezette kreativitás-kutatásról. Olvasható itt. A cikk eredetiben letölthető innen.
- Beszámoló a 2009. májusi francia - magyar pszichiátriai konferenciáról - Jean-Yves Feberey
- Buda Béla: Az én kommunikatív prezentációja és az énkivetitő viselkedés. PowerPoint előadás.
- Buda Béla: Az esetmegbeszélés és vidéke: PowerPoint előadás.
- dr. Harangozó Judit beszámolója a márciusi ICMPE workshop-ról.
- Harangozó Judit beszámolója a 2009. áprilisi világkongresszusról.
- Boldogság, szociális hálózatok és egészség. Az egészség pszichoszociális meghatározói a szociális kapcsolatrendszeren keresztül "terjednek" - A British Medical Journal cikke Németh Attila (Schering Cég) ajánlására
- Fekete György írása az "Alkoholisták mentálpedagógiai csoportprogramjá"-ról.
- A december 3-i VII. Közösségi Pszichiátriai és Addiktológiai Konferencia plenáris előadásai
- Új utak, eszkök a rehabilitációban - Workshop szöveges anyaga a VII. Közösségi Pszichiátriai és Addiktológiai Konferencián
- A legújabb genetikai kutatások Kéri Szabolcs tolmácsolásában
- Harangozó Judit előadásának kivonata a XXI. századi pszichiátria kihívásairól
- A gondozás változásával kapcsolatos evidenciák áttekintése: Hozzájárulás a tudásbázishoz (magyar összefoglaló)
Overview of Evidence Relating to Shifting the Balance of Care: A Contribution to the Knowledge Base (angol eredeti)
dr. Kopp Mária ajánlásával:
"ez ugyan nem csak a pszichiátriárol szól, de azt hiszem, nagyon tanulságos és épp azt támasztja alá, amit mi szeretnénk, üdvözlettel Kopp Maria"
- A World Psychiatric Association (WPA) 2008-as állásfoglalása az antipszichotikumok használatáról - dr. Kéri Szabolcs összeállítása
- Szendi Gábor: Az SSRI-ok szuicid kockázatáról. (2006 nyarán LAM-hoz benyújtva, elutasítva azzal az indoklással, hogy bár a szerkesztőség megosztott volt a kérdésben, a Pszichiátriai Szakmai Kollégium, három pszichiáter lektor, az MPT nyilatkozata mind ellene szólt.)
- Initial Severity and Antidepressant Benefits: A Meta-Analysis of Data Submitted to the Food and Drug Administration
Irving Kirsch, Brett J. Deacon, Tania B. Huedo-Medina, Alan Scoboria, Thomas J. Moore, Blair T. Johnson
- Kéri Szabolcs ajánlott olvasmányai a PRO és KONTRA vitával kapcsolatban:
Mindenképpen javaslom az angolul olvasó érdeklődőknek a Wikipedia antidepresszívum szócikkét – sok szempontból tanulságos! http://en.wikipedia.org/wiki/Antidepressant
Egyebek.
- Kato M, Serretti A. Review and meta-analysis of antidepressant pharmacogenetic findings in major depressive disorder. Mol Psychiatry. 2008 Nov 4. [Epub ahead of print]
- Miklowitz DJ, Otto MW. Psychosocial interventions for bipolar disorder: a review of literature and introduction of the systematic treatment enhancement program. Psychopharmacol Bull. 2007;40(4):116-31.
- Henry C, Demotes-Mainard J. SSRIs, suicide and violent behavior: is there a need for a better definition of the depressive state? Curr Drug Saf. 2006 Jan;1(1):59-62.
- Möller HJ, Baldwin DS, Goodwin G, Kasper S, Okasha A, Stein DJ, Tandon R,
Versiani M; WPA Section on Pharmacopsychiatry. Do SSRIs or antidepressants in general increase suicidality? WPA Section on Pharmacopsychiatry: consensus statement. Eur Arch Psychiatry Clin Neurosci. 2008 Aug;258 Suppl 3:3-23.
- Fu, C.H. - Mourao-Miranda, J. – Costafreda, S.G. et al. (2008): Pattern classification of sad facial processing: toward the development of neurobiological markers in depression. Biological Psychiatry. 63, 7, 656-662.
- Couzin, J. (2008): Science and commerce. Gene tests for psychiatric risk polarize researchers. Science. 319, 5861, 274-277.
- http://organizedwisdom.com/Blood_Test_for_Depression
- PRO és KONTRA vitához:
http://www.bap.org.uk/consensus/antidepressant.pdf - angol nyelven átfogó és nagyon árnyalt elemzést ad az antidepresszívumok hatásáról, mellékhatásairól, a depresszió esetén alkalmazott pszichológiai gyógymódokról.
|